Miért van szegregáció az iskolában? Talán azért, mert a gyerek kicsit büdös és nem ül le mellé senki? Vagy viselkedésével zavarja az órát? Ez nem pénz, vagy oktatáspolitikai kérdés. Ez az otthonról hozott fundamentum, amelynek nem volna szabad hiányozni egyetlen cigánygyerek neveléséből sem. Amíg a gyerekek nem tanulják meg a békés együttélés alapvető szabályit, feltételeit – tisztálkodás, kulturált viselkedés stb. – és nem tanulnak tisztességesen az iskolában, addig mindig lesz szegregáció.

„A cigányok kitaszítása, elkülönítése szegregálása regionális mértékű. A cigány lakosság földrajzi elhelyezkedése drámai mértékben tükrözi a társadalmi torzulásokat. Új és új gettók születnek, elcigányosodó falvak és országrészek válnak a jövedelem- és munkanélküli cigányok gyűjtőhelyévé.” (Amaro Drom) Ezek a puszta tények, egy folyamat eredményei. Ugyanakkor nem helyes minden negatívumot a fekete ördög nyakába varrni, hiszen a barna ördög is felelős a kialakult helyzetért.

Az is tény, hogy vannak elcigányosodó falvak. TOLERANCIA! Avagy: megszoksz, vagy megszöksz! Nem vagyunk egyformák, másként is viselkedünk, másként látjuk ugyanazt a dolgot, s ez így van rendjén, de mindennek van határa. A kölcsönös elfogadás kompromisszumok kötésére késztet mindkét fél részéről. Mindkét fél részéről, mert ha ez nem így van, a tolerancia elve sérül, s lesz egy sértett fél, aki vagy megszokja a másik viselkedését, vagy elhagyja a lakóhelyét. Az alkalmazkodásra, beilleszkedésre, kompromisszumra képtelen, vagy arra hajlandóságot nem mutató ember(ek) pedig marad(nak). Így is lehet gettót létrehozni. Csodálatos utópia: egy teljesen cigányok által lakott falu minden diákját felveszik egy közeli nagyváros gimnáziumába, mert tanulmányi eredményeik jó átlagúak. A falu elnyeri a Legvirágosabb falu címet, s a megyei lap Ahol élni jó címmel cikket közöl a falu kulturális életéről. Ebben a faluban szégyen a segélyre várni.