etnoblog

Az etnoblog többszerzős, közösségi blog, melynek fókuszában a Magyarországon élő kisebbségek, nemzetiségek kultúrája, problémái, illetve esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdései állnak.

Programajánló

Utolsó kommentek

tolerancia liberalizmus gyerekek szegregáció

Szegregáció, tolerancia, liberalizmus

2008.08.11. 17:43 |

Miért van szegregáció az iskolában? Talán azért, mert a gyerek kicsit büdös és nem ül le mellé senki? Vagy viselkedésével zavarja az órát? Ez nem pénz, vagy oktatáspolitikai kérdés. Ez az otthonról hozott fundamentum, amelynek nem volna szabad hiányozni egyetlen cigánygyerek neveléséből sem. Amíg a gyerekek nem tanulják meg a békés együttélés alapvető szabályit, feltételeit – tisztálkodás, kulturált viselkedés stb. – és nem tanulnak tisztességesen az iskolában, addig mindig lesz szegregáció.

„A cigányok kitaszítása, elkülönítése szegregálása regionális mértékű. A cigány lakosság földrajzi elhelyezkedése drámai mértékben tükrözi a társadalmi torzulásokat. Új és új gettók születnek, elcigányosodó falvak és országrészek válnak a jövedelem- és munkanélküli cigányok gyűjtőhelyévé.” (Amaro Drom) Ezek a puszta tények, egy folyamat eredményei. Ugyanakkor nem helyes minden negatívumot a fekete ördög nyakába varrni, hiszen a barna ördög is felelős a kialakult helyzetért.

Az is tény, hogy vannak elcigányosodó falvak. TOLERANCIA! Avagy: megszoksz, vagy megszöksz! Nem vagyunk egyformák, másként is viselkedünk, másként látjuk ugyanazt a dolgot, s ez így van rendjén, de mindennek van határa. A kölcsönös elfogadás kompromisszumok kötésére késztet mindkét fél részéről. Mindkét fél részéről, mert ha ez nem így van, a tolerancia elve sérül, s lesz egy sértett fél, aki vagy megszokja a másik viselkedését, vagy elhagyja a lakóhelyét. Az alkalmazkodásra, beilleszkedésre, kompromisszumra képtelen, vagy arra hajlandóságot nem mutató ember(ek) pedig marad(nak). Így is lehet gettót létrehozni. Csodálatos utópia: egy teljesen cigányok által lakott falu minden diákját felveszik egy közeli nagyváros gimnáziumába, mert tanulmányi eredményeik jó átlagúak. A falu elnyeri a Legvirágosabb falu címet, s a megyei lap Ahol élni jó címmel cikket közöl a falu kulturális életéről. Ebben a faluban szégyen a segélyre várni.

"A nyolcvanas évek második felétől a munkanélkülivé vált több százezer roma került ki elsőként – és mint tapasztalhatjuk: véglegesen – a társadalmi együttélés legfontosabb színteréről, a magyarokkal közös munkahelyekről az állandó foglalkoztatásból.” (Amaro Drom) Érdemes a cigányság iskolázottságról szóló korabeli felméréseket elővenni. Látatlanban is biztos vagyok benne, hogy nagyon magas értéket mutat a szakképzetlen, nyolc osztályt végzettek száma. Ők a rendszerváltás vesztesei, akik azóta sem képezték magukat, így az időszaki állásokon kívül sincs lehetőségük más munkára (a segély többet fizet és még meg sem kell érte izzadni). A jelenlegi elhibázott oktatáspolitika soha nem látott mélységekbe taszítja a magyar oktatást, s vele együtt a cigányságot is. Az iskolák között versenyhelyzet alakult ki. Verseny a jobb képességű tanulókért, és a fennmaradásért. A magasabb követelményt támasztó, jobb eredményeket produkáló iskolák a jobb képességű tanulókat veszik fel. A gyengébb képességű, felkészületlenebb gyerekekért kapva kapnak a gyengébb kisegítő jellegű, felzárkóztató programot indító iskolák a támogatás, a fennmaradás érdekében. A cigány pulyák az otthonról hozott hátrány miatt eleve csak a gyengébb iskolákba kerülhetnek be. Ez a liberalizmus csodája, verseny az élet minden területén esélyegyenlőség nélkül.
 
A diáknak jogai vannak, a tanárnak kuss a neve. Ha a tanár nevelni próbál, a diák feljelentheti. Az órán, ahol hasznos munkának kellene folyni és a kölcsönös tiszteletet kellene tanulni, ott a fegyelmezéssel megy el az óra java, hála a liberális médiának, mely a szülő helyett nevel. Egy neveletlen társadalom neveletlen gyerekei és a butaság a konfliktusok melegágya. Sajnos a mindent szabad és a liberalizmus szó, egymás szinonimájává váltak, és sajnálatos módon ez a foglom érvényessé vált az élet minden területén.
 
Naja

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://etno.blog.hu/api/trackback/id/tr2611022

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Propeller 2008.08.12. 12:22:24

etnoblog - Szegregáció, tolerancia, liberalizmusMiért van szegregáció az iskolában? Talán azért, mert a gyerek kicsit büdös és nem ül le mellé senki? Vagy viselkedésével [...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.08.12. 08:42:04

Csúnya gonosz liberalizmus. Ugyan egész mást jelent, de lehet szidni. Halkan jegyzem meg, hogy a liberalizmus nem szeret segélyezni, ergó a lumpenréteget nem támogatja. (Ilyenkor szokás szociáldarwinizmust kiáltani)

Az oktatási versenyhelyzet kimondottan jó dolog. Az egész országot lehúzná a hiánya. Nem lenne elit és a nemzetközi versenyben alulmaradnánk...
Általános iskolák közt még nem lehet verseny, de középiskolától felfelé muszáj. Természetesen soha nem lesznek egyenlőek az esélyek. (mintahogy az élet semmilyen területén sem azok)
Amin dolgozni kell, hogy ezek a hátrányok ne legyenek élethosszan determináló jellegűek. Természetesen azok lesznek, mert egy diszlexiásból sose lesz író.

Mellesleg nem feljelenteni szokták a tanárt, hanem megverni. Régen legalább megvesztegették.

Hogy a konkrét témával foglalkozzunk, a gettósodás egy természetes, bár nagyon nem kivánatos társadalmi folyamat. A társadalom szétszakadásához vezet, ami komoly feszültségek forrása. Ennek elkerülésére mindenféle programokkal próbálkoznak, de sem kellő pénz nincs rá, sem kellő infrastruktúra, hogy a pénz célbataláljon és ne follyon el másfelé. Illetve a koncepció maga is igen hiányos.

Kultúra

Esélyegyenlőség

Programajánló

süti beállítások módosítása