etnoblog

Az etnoblog többszerzős, közösségi blog, melynek fókuszában a Magyarországon élő kisebbségek, nemzetiségek kultúrája, problémái, illetve esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdései állnak.

Programajánló

Utolsó kommentek

törvény

1993. évi LIX. Törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról

2008.07.15. 17:54 | | Szólj hozzá!

 

1993. évi LIX. törvény

az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról

Az Országgyűlés az Alkotmány 32/B. §-ának végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].

 

Az országgyűlési biztos és a külön biztos megválasztása

 

2. § (1) Az Országgyűlés az alapvető jogok védelme érdekében - kizárólag neki felelős megbízottként - választja meg az országgyűlési biztost.

 

(2) Az Országgyűlés egyes alapvető jogok védelmére az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával törvényben meghatározott külön biztost is választhat. A külön biztos a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik. Az országgyűlési biztos a külön biztos feladatkörébe tartozó ügyekben nem járhat el.

 

(3) Ha az országgyűlési biztos akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az országgyűlési biztos jogkörét az általa kijelölt, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén a korban legidősebb más külön biztos gyakorolja.

 

(4) Ha a külön biztos akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, a külön biztos jogkörét az országgyűlési biztos gyakorolja.

 

(5) Ahol jogszabály országgyűlési biztost említ, azon - eltérő rendelkezés hiányában - a külön biztost is érteni kell.

 

3. § (1) Országgyűlési biztosnak minden olyan egyetemi jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki a (2) és (3) bekezdésben előírt követelményeknek megfelel.

 

(2) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik az alkotmányos jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, és köztiszteletnek örvendenek.

 

(3) Országgyűlési biztos nem lehet az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.

 

4. § (1) Az országgyűlési biztos személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.

 

(2) A javasolt személyt (személyeket) az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága, továbbá az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, valamint a külön biztosra tett javaslat esetében az Országgyűlés illetékes szakbizottsága is - véleményezési jogkörrel - meghallgatja.

 

(3) Az országgyűlési biztos megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

 

(4) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.

 

(5) Az országgyűlési biztos hat évre kerül megválasztásra. Az országgyűlési biztos egyszer újraválasztható.

 

(6) Az új országgyűlési biztost az elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. Ha az Országgyűlés megbízatása ebben az időszakban megszűnt, a választást az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését követő egy hónapon belül kell megtartani.

 

Összeférhetetlenség

 

5. § (1) Az országgyűlési biztosi megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.

 

(2) Az országgyűlési biztos más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelem alá eső, továbbá lektori és a szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

 

(3) Az országgyűlési biztos nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

 

(4) Az országgyűlési biztos a hatásköréből adódó feladatokon túlmenően politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.

 

Vagyonnyilatkozat

 

5/A. § (1) Az országgyűlési biztos a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint a (2) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével.

 

(2) Az országgyűlési biztos vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. Ha az országgyűlési biztos a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezt a tényt - a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének tájékoztatása alapján - az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.

 

6. § (1) Ha az országgyűlési biztosnak megválasztott személlyel kapcsolatban az 5. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetni. Ennek megtörténtéig, valamint az 5/A. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig az országgyűlési biztosnak megválasztott személy e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

 

(2) Ha az országgyűlési biztos az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének az előírt határidő leteltéig nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után határoz az összeférhetetlenség kérdésében. Az összeférhetetlenség kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

 

(3) Amennyiben az országgyűlési biztos megválasztását követő négy éven belül nyer megállapítást, hogy vele szemben megválasztásakor a 3. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok állt fenn, az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

 

Az országgyűlési biztos jogállása

 

7. § Az országgyűlési biztos a hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.

 

8. § Az országgyűlési biztos eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg.

 

9. § (1) Az országgyűlési biztos miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.

 

(2) Az országgyűlési biztost naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

 

10. § (1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi LXXXVIII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlési Biztos Hivatalának az egészségbiztosítási szervvel kötött megállapodásában kell rendezni.

 

(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

 

Mentelmi jog

 

11. § (1) Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

 

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.

 

(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

 

12-14. §

 

Az országgyűlési biztos megbízatásának megszűnése

 

15. § (1) Az országgyűlési biztos megbízatása megszűnik:

 

a) a megbízatási időtartam leteltével;

 

b) halállal;

 

c) lemondással;

 

d) összeférhetetlenség kimondásával;

 

e) felmentéssel;

 

f) a tisztségtől való megfosztással.

 

(2) Az országgyűlési biztos megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg és hirdeti ki. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. A megbízatás megszűnésének kimondásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

 

(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, aki köteles azt elfogadni.

 

(4) Ha az országgyűlési biztos személyével kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. Az összeférhetetlenség fennállását az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával határozatban mondja ki. Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségi okot e határozat meghozatalától számított tíz napon belül nem szünteti meg, az Országgyűlés - bármely képviselő indítványára - határozatban állapítja meg az országgyűlési biztos megbízatása megszűnését. Az összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító országgyűlési határozat meghozatalának időpontjától a megbízatás e miatt történő megszűnését kimondó országgyűlési határozat meghozataláig az országgyűlési biztos e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

 

(5) Felmentéssel szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést bármely képviselő indítványozhatja. Felmentés esetén az országgyűlési biztos háromhavi külön illetményre jogosult.

 

(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága indítványozhatja.

 

(7) Ha az országgyűlési biztos megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, az új országgyűlési biztost a 4. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megválasztani. A megbízatás megszűnésének az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban szabályozott eseteiben az új országgyűlési biztost két hónapon belül kell megválasztani.

 

Az országgyűlési biztos eljárása és intézkedései

 

16. § (1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

 

(2) Az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat.

 

(3) Az országgyűlési biztoshoz benyújtott minden beadvány illetékmentes.

 

(4) Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az országgyűlési biztos nem fedheti fel. Az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.

 

17. § (1) Az országgyűlési biztos a hozzá benyújtott beadványt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles megvizsgálni. A célszerűnek tartott intézkedést - e törvény keretei között - maga választja meg.

 

(2) Ha az országgyűlési biztos megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű, az országgyűlési biztos a beadványt nem köteles vizsgálni. Erről a beadványt tevőt értesíti.

 

(3) Az országgyűlési biztos vizsgálati lehetősége az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépését követően indult eljárásokra terjed ki.

 

(4) Ha az ügyben jogerős határozat született, az országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.

 

18. § (1) Az országgyűlési biztos a jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság ellenőrzésére, ennek során - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatóság helyiségeibe beléphet. Az országgyűlési biztos jogainak gyakorlása érdekében a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területekre a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be. Ez a szabályozás az ellenőrzést érdemben nem akadályozhatja.

 

(2) Az országgyűlési biztos bármely hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá a keletkezett iratokba betekinthet, annak megküldését, illetőleg, ha ez nem lehetséges róluk másolat készítését kérheti.

 

(3) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügy intézőjét vagy az eljárást folytató szerv bármely munkatársát meghallgathatja, továbbá az érintett szerv vezetőjét vagy felügyeleti szervének vezetőjét, valamint az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.

 

(4) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől - ideértve az e törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerveket is - vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.

 

(5) Az államtitok és a szolgálati titok az országgyűlési biztost az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszűnése után is terheli.

 

(6) Az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.

 

(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a határőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatósága, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az ügyészség nyomozást végző szerve titkos információgyűjtő tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.

 

(8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, a határőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálatot vezető főigazgatótól, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.

 

(9) A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha

 

a) az a személy, akit az országgyűlési biztos eljárásának alapját képező beadvány érint, a Pp. 13. § (2) bekezdés szerinti hozzátartozója vagy élettársa;

 

b) a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, vagy a Pp. 13. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozóját, illetve élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.

 

(10) Ha az országgyűlési biztos a (2)-(4) bekezdésben foglalt jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot stb.) kér, a megkeresésnek - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított határidőn belül, amely tizenöt napnál rövidebb nem lehet, köteles eleget tenni.

 

19. § (1) Az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványt tevőt értesíti.

 

(2) Az országgyűlési biztos a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmazó beadványt elutasítja, a nem jogosult által, valamint a névtelenül benyújtottat pedig elutasíthatja. Az elutasítást minden esetben indokolni kell.

 

(3) Az országgyűlési biztos a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt - a beadványt tevő egyidejű értesítése mellett - az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.

 

20. § (1) Ha az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett - ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

 

(2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az országgyűlési biztos tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

 

(3) Ha az országgyűlési biztos az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni.

 

(4) Miniszter esetében felügyeleti szerven a Kormányt kell érteni.

 

21. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot az előidéző szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az országgyűlési biztos kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton (távbeszélőn, szóban stb.) is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.

 

(2) Az érintett szerv a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost.

 

(3) Ha a megkeresett szerv a kezdeményezéssel nem ért egyet a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetőleg a megtett intézkedésről az országgyűlési biztost értesíteni.

 

(4) A felügyeleti szerv, illetve az országgyűlési biztos további eljárására egyebekben a 20. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az országgyűlési biztos arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn.

 

22. § Az országgyűlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál:

 

a) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát;

 

b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;

 

c) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását;

 

d) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését;

 

e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.

 

23. § (1) Az országgyűlési biztos külön törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti az illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását.

 

(2) Az illetékes ügyész az ügyészi óvás benyújtásával kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

 

24. § Ha az országgyűlési biztos eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, az illetékes szervnél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény észlelése esetén pedig kezdeményez. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost.

 

25. § Ha az országgyűlési biztos álláspontja szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

 

26. § (1) Ha az országgyűlési biztos által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az országgyűlési biztos az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az Országgyűlés dönt.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az országgyűlési biztos a 22. §-ban megjelölt intézkedést tette, illetve a 25. §-ban szabályozott esetben az Országgyűlést (annak elnökét) kereste meg, az országgyűlési biztos az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása államtitkot vagy szolgálati titkot érintene, az ügyet az országgyűlési biztos éves beszámolójával egyidejűleg, vagy - ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti - az éves beszámolót megelőzően titkos minősítésű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.

 

Az országgyűlési biztos éves beszámolója

 

27. § (1) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól - ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről - évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

 

(2) Az országgyűlési biztos beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

 

(3) A külön biztos önálló beszámolót terjeszt elő, amelyre az (1) és (2) bekezdés szabályai irányadóak.

 

Az Országgyűlési Biztos Hivatala

 

28. § (1) Az országgyűlési biztos és a külön biztos feladatával kapcsolatos ügyvitel és előkészítés teendőit az Országgyűlési Biztos Hivatala látja el.

 

(2) Az Országgyűlési Biztos Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát az országgyűlési biztos állapítja meg.

 

(3) Az országgyűlési biztos és hivatali szervezete működési költségeit és létszámát az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni.

 

(4) A Hivatal vezetőjét - a külön biztosok egyetértésével - és saját munkatársait az országgyűlési biztos nevezi ki, és menti fel. A külön biztos munkatársait a külön biztos nevezi ki, és menti fel.

 

(5) A Hivatal vezetőjének jogállása a szakállamtitkáréval azonos.

 

(6) Az országgyűlési biztos az intézkedést nem tartalmazó irat kiadmányozási jogát írásban a Hivatal vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőjére átruházhatja.

 

Záró rendelkezések

 

29. § (1) E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - hatóság:

 

a) a közigazgatási feladatot ellátó szerv;

 

b) a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében;

 

c) a fegyveres erők;

 

d) a rendvédelmi szerv;

 

e) a nemzetbiztonsági szolgálat;

 

f) a nyomozó hatóság, ideértve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is;

 

g) a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat;

 

h) a kötelező tagság alapján működő köztestület;

 

i) a közjegyző;

 

j) a megyei bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó.

 

(2) E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak:

 

a) az Országgyűlés;

 

b) a köztársasági elnök;

 

c) az Alkotmánybíróság;

 

d) az Állami Számvevőszék;

 

e) a bíróság;

 

f) az ügyészség, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet.

 

(3) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

 

(4)

 

(5) A 3. § (3) bekezdésében foglaltakat a miniszterhelyettesre és a tanácstagra is alkalmazni kell.

 

(6) A külön biztosra törvény e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.

 

Melléklet az 1993. évi LIX. törvényhez

 

I. Az országgyűlési biztos a Magyar Honvédséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be:

 

1. A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint a védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan iratba, amelyből azok lényege megismerhető.

 

2. A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hadrendje hadrendi kivonatát seregtestszintig bezárólag tartalmazó, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására, és széttelepítésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

 

3. Az MH-nak a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó terveket tartalmazó iratokba.

 

4. Az állami és a katonai felsővezetés védett vezetési rendszerére vonatkozó iratokba.

 

5. Az MH harckészültségi, riasztási és értékesítési rendszerével kapcsolatos okmányokba, valamint a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített dokumentumokba, továbbá a Katonai Területek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek összesített harckészültségi terveibe és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó okmányokba.

 

6. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az MH híradása megszervezésének összesített tervébe, a rendszeresített vagy alkalmazott különleges információvédelmi eszközök kulcs- és egyéb dokumentációiba.

 

7. Az MH részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába.

 

8. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan együttműködési megállapodásokba és tervekbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, melyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minősítenek.

 

9. A hadászati felderítés eszközeire, működésére, valamint az MH felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

 

II. Az országgyűlési biztos a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárása során nem tekinthet be:

 

1. A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályait tartalmazó dokumentumokba.

 

2. A nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaival és állományával kapcsolatos biztonsági dokumentumokba.

 

3. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyzeti nyilvántartásaiba és egyéb személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

4. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő magánszemélyek azonosítására szolgáló nyilvántartásokba.

 

5. A nemzetbiztonsági szolgálatok által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

 

6. A számítástechnikai eszközök számával, elhelyezésével, működésével, illetve az alkalmazott software-ekkel kapcsolatos dokumentumokba.

 

7. A rejtjel tevékenységgel, annak szakirányításával és hatósági felügyeletével kapcsolatos dokumentumokba.

 

8. A biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumokba.

 

9. A különösen fontos és bizalmas munkakört, tisztséget betöltő, illetve ilyen tisztségre jelölt személyek biztonsági védelme és ellenőrzése során keletkezett dokumentumokba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

10. Mindazon dokumentumokba, amelyek megismerése az információt szolgáltató azonosítását tenné lehetővé.

 

11. A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodásaiba.

 

12. Mindazon dokumentumokba, amelyeknek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok irányában vállalt kötelezettségeit sértené.

 

III.  Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:

 

1. Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.

 

2. A rendőrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.

 

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

 

4. A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.

 

5. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

6. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

 

7. A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokra.

 

8. A rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.

 

9. A tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.

 

IV. Az országgyűlési biztos a határőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:

 

1. A fegyveres erők tekintetében az I. pontban felsorolt határőrségi iratokba.

 

2. A határőrség által kötött olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek.

 

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a határőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

 

4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

5. A határőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

 

6. A határőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

 

7. A határőr felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

 

8. Az Alkotmány 19/E. §-ával összefüggésben megfogalmazott határőrségi feladatokra készített védelmi tervekbe.

 

V. Az országgyűlési biztos az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) pénzügyi nyomozó szervét érintő eljárása során nem tekinthet be:

 

1. A fegyveres erőkkel és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek.

 

2. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

3. Az ORFK pénzügyi nyomozó szervével titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

 

4. Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

 

5. Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

 

VI. Az országgyűlési biztos a Vám- és Pénzügyőrséget (a továbbiakban: VP) érintő eljárása során nem tekinthet be:

 

1. Más államok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a VP valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.

 

2. A VP nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.

 

3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a VP-vel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.

 

4. A VP által védett objektumok és személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.

 

5. A VP rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.

 

6. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

7. A VP-vel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

 

8. A VP által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.

 

9. A vámhatósági felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.

 

10. A zár- és adójegyek védelmével kapcsolatban a VP által alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a körözések elrendelésére, illetve a katonai ügyekre vonatkozó adatokra.

 

VII. Az országgyűlési biztos az ügyészség nyomozást végző szervét érintő eljárása során nem tekinthet be:

 

1. A tanú személyi adataiba, amennyiben annak zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.

 

2. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-ában foglalt tevékenysége során keletkezett adataiba.

 

3. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a titkos információgyűjtést végző szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet e törvény mellékletének II-VI. pontjai a titkos információgyűjtést végző szervekkel kapcsolatban ilyenként felsorolnak.

 

4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.

 

5. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.

A bejegyzés trackback címe:

http://etno.blog.hu/api/trackback/id/tr91569669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Kultúra

Esélyegyenlőség

Programajánló